Azt hiszem most van az a pont, amikor nem szabad feladnom...

2020. március 14. - Mike Klaudia

Januárban, amikor először hallottam a koronavírusról, nem gondoltam volna, hogy hamarosan mi is a saját bőrünkön érezzük. Annyira távolinak tűnt, ma pedig úgy érzem magam, mintha egy rossz filmbe csöppentem volna. Tegnap a Nagyvárad térnél süvített el mellettem egy mentő fehér szkafanderbe öltözött emberekkel. Ez nem film, ez valóság…

837.jpg

Nincs ma olyan ember a Földön, akit valahogy ne érintene a járvány. Mindenki félti a családját, saját magát, úgy hogy mindeközben nem igazán tudjuk, hogy mi is vár ránk pontosan. Csak reménykedünk és megpróbálunk a legfelelősségteljesebben vigyázni magunkra és a körülöttünk lévőkre.

Az egészségügyi veszély mellett sajnos itt vannak a gazdasági károk is. Bizonyos szektorok már most érzik a negatív hatásokat. Duplán súlyt most ez a járvány.

Ezzel nem terveztem, de azt hiszem senki sem…

Kicsit visszamegyek az év eleji időszakhoz, ami munka fronton igencsak szarul sikerült. Amin csodálkoztam, mert a tavalyi január pörgősebben indult. Viszont idén, bárhogy is próbálkoztam, bármennyit is dolgoztam (marketing, egyéb megjelenések) valahogy csak nem jöttek az ügyfelek. Voltak néhányan, de nem elegen.

Azt hiszem ezt volt a multiszökevénységem első, valóban nehezebb időszaka. Olyan periódus volt ez, amit már hallottam más vállalkozóktól, de teljesen más, amikor a saját bőrödön érzed.

Rohadt fárasztó agyalni azon, hogy hogyan szerezz ügyfeleket, dolgozni ezen folyamatosan, úgy hogy közben alig keresel pénzt. Míg ugye előtte a multis fizetés tervszerűen mindig megérkezett a számlára. Erre szerintem nem lehet lélekben felkészülni.

Anyagilag lehet és kell is. De ha képzel is erre az időszakra tartalékot, az egódat akkor is bántja, hogy keveset keresel. Soha nem voltam ez előtt még hasonló helyzetben sem, így igazi kihívás volt.

A legdühítőbb az egészben az, hogy ezután szinte a semmiből találtak meg új ügyfelek. Amikor nem is hirdettem, marketingeztem. Hívjuk ezt Murphynek vagy bárkinek.

Ekkor kicsit visszaállt a balanszom, megnyugodtam, hogy menni fog ez. Csak ki kell tartani! Mert igazából onnantól, hogy elkezdek valakivel dolgozni, a közös és hosszú távú munka már kiválóan megy.

Ekkor jött a korona vírus, amire eddig olyan szempontból nem is gondoltam, hogy majd az én vállalkozásomat is érinteni fogja. Biztos naiv voltam, vagy reménykedtem. Nem tudom. Viszont azóta sajnos lettek coaching lemondásaim. Amit abszolút megértek és tiszteletben tartok, mivel mindannyiunk érdeke, hogy ezt a járványt minél inkább megússzuk.

Minden korlátozó intézkedés jogos, a mi érdekeinket szolgálja, viszont gazdasági, anyagi szempontból rengeteg embert ellehetetlenít. Valószínű több embert érint anyagilag, mint egészségügyileg.

Nekem most volt az első olyan pont, amikor azt mondtam, hogy jelen helyzetben, sokkal kényelmesebb lenne a multis irodában ülni. Ahol max. hazaküldenek home offiecra, de közben tudok dolgozni és rendesen kapom a fizetést. Akkor talán nem lennék úgy kiszolgáltatva, mint most.

Munkavállalóként átállni a vállalkozói rendszerre, ahol össze-vissza jönnek a bevételek, nem egyszerű. De bárki, akivel erről beszélek és bejárt hasonló utat, megerősít ebben, hogy ez egy folyamat. És tartsak ki! A mostani helyzetre pedig a mi életünkben nem volt precedens, mindenki próbál túlélni.

Az biztos, hogy az elmúlt kb. fél év alatt rengeteget tanultam, fejlődtem, ami nem pénzben nem mérhető és nem csinálnék semmit sem másképp. Még mindig jó döntésnek érzem, hogy felmondtam, még akkor is, ha a jelen helyzetben komfortosabb lenne alkalmazottnak lenni.

A vállalkozó létben megtanul az ember proaktív módon élni, gondolkodni. Mert mindent meg kell, hogy oldj egyedül! Ezáltal nem sok idő marad nyűglődésre, szenvedésre, mert akkor nem haladnak a dolgok, nem lesznek megoldások a problémára.

Így miután tegnap este konstatáltam, hogy most valószínűleg egy minden eddiginél nehezebb időszak várható (senki nem tudja meddig tart a vírus és milyen korlátozásokra számíthatunk) elkezdtem azon gondolkozni, hogy hogyan tudom ebből mégis a lehetőségekhez képest a legjobbat kihozni. Különösen figyelve arra, hogy ne őrüljek meg itthon:)

Szerencsére nem fodrász vagyok, aki csak személyesen tud dolgozni a vendégével. A coaching ilyen szempontból jó dolog, mert telefonon, online is tudok konzultációt tartani. Így nagy eséllyel ezek az opciók lesznek hangsúlyosabbak a következő időszakban. Így is lehet nagyon jól és hatékonyan együtt dolgozni.

Egyébként sokat gondolkoztam, hogy írjak erről az időszakról Nektek. De arra jutottam, hogy írok. Mégpedig azért, hogy senki se higgye azt, hogyha valaki elkezd vállalkozni, az csupa móka és kacagás.

Remélem lesz majd móka, meg kacagás is, de az lehet picit várat még magára. Először gyűrjük le a koronát! Az a legfontosabb!

Időközben készül a következő multiszökevény interjú, hamarosan olvashatjátok! Jó lesz!:)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://multiszokeveny.blog.hu/api/trackback/id/tr3315522740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.